A gyerekpszichodráma (játékdráma, mesedráma) egy terápiás célokra kifejlesztett, drámajátékon alapuló, csoportos módszer, mely a közös szerepjátékon, a gyerekek képzeletvilágának és kreativitásának mozgósításán keresztül fejti ki terápiás, segítő hatását.

Mi az a gyermek-pszichodráma?

A gyerekpszichodráma (játékdráma, mesedráma) egy terápiás célokra kifejlesztett, drámajátékon alapuló, csoportos módszer, mely a közös szerepjátékon, a gyerekek képzeletvilágának és kreativitásának mozgósításán keresztül fejti ki terápiás, segítő hatását. A játékban, játékkal, játék által támogat, fejleszt.

A gyerekek egy rendszeres – nálunk hetente –  csoport folyamatban vesznek részt, amelyet két csoportvezető vezet. Itt az általuk kitalált és együtt eljátszott mesék eljátszásán keresztül segítik őket a csoportvezetők. A gyerekek csoport folyamatát kiegészíti a csoportvezetők szülőkkel folytatott konzultációs folyamata.

A módszer kidolgozója Kende Hanna pszichológus (a francia Société Francaise de Psychanalyse Adlérienne kiképző pszichoterapeutája, a Magyar Individuálpszichológiai Egyesület tiszteletbeli elnöke, a Magyar Pszichodráma Egyesület szupervízora), aki Párizsban a Francia Igazságügyi Minisztérium alkalmazottjaként az ifjúságvédelemben folytatott szakpszichológusi tevékenységet és kutatómunkát. Ezekben az években fejlesztette ki azt a csoportterápiás gyermekpszichodráma módszert, amely azóta már széles körben elterjedt, s melynek célja, hogy a gyerekeket saját kreativitásuk kibontakoztatásával hozzásegítse „csodálatos, kimeríthetetlen önteremtő és öngyógyító képesség”-ükhöz.

(forrás: www.gyermekpszichodrama.hu)

 

Mire jó a pszichodráma?

A csoportokat ajánljuk személyiség és kreativitás fejlesztése szempontjából minden gyermeknek. A játék alkalmas a mindennapi stressz oldására, az aktuális és régebben húzódó konfliktusok feldolgozására.

Különböző lelki eredetű problémák megoldásában is segíthet: nagyon pozitív a hatása szorongó, bátortalan gyermekek esetében, vagy segíthet közösségbe való beilleszkedési nehézség esetén is. Támogatást tud nyújtani és fontos megtartó közeg lehet nehéz élethelyzetben, valamint traumák feldolgozására is alkalmas.

A szerepjáték élménye a gyerekekben felszabadulást, örömet okoz és olyan eszköz, amely hozzásegíti őket énképük módosításához, felszabadítja a kreativitást, bővíti a szerep -repertoárt, katartikus élményekhez juttatja őket, s ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. A csoporttevékenység célja, hogy a gyerek képes legyen változatos szerepekbe beleélni magát, hogy megvalósítsa egyéniségének, személyiségének eddig rejtett lehetőségeit, dimenzióit, és segít a gyerekeknek az önállósodásban, függetlenedésben. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös megértés, elfogadás, együttműködés légkörének kialakulását is, emellett kiválóan alkalmas olyan életkori sajátosságokból fakadó elakadások feloldására, mint a testvérféltékenység, szeparációs szorongás, beilleszkedési problémák, félénkség, agresszió.

 

Hogyan segít a gyermekpszichodráma?

 A csoportban a gyerekek által hozott élményeket dramatizáljuk és lejátsszuk. Így válik lehetővé, hogy jobban megértsék, mi történik velük mindennapjaikban. A szerepjátszás módszere által bővülnek készségeik, új viselkedési módokat próbálhatnak ki, sajátíthatnak el, hogy sikeresebben tudjanak szembenézni a kihívásokkal. Emellett olyan helyzeteket élhetnek meg, melyek a valóságban lehetetlenek: ez vágyteljesítő, katartikus élményt adhat.

Kommunikációs képességeik és kapcsolati készségük javul, ezáltal jobban beilleszkednek és jobban is fogják érezni magukat az iskolai és más társas környezetben.

Az individuálpszichológiai szemléletnek megfelelően a gyermekek folyamatos önteremtő, öngyógyító törekvését, a közösségérzés kialakulását támogatjuk a terápiás folyamatban. A csoportban együttműködésre, egymás elfogadására, megértésére törekszünk.

 

Hogy néz ki egy foglalkozás?

A foglalkozás közös „körbeülős” beszélgetéssel, rajzolással kezdődik. Ilyenkor hangolódunk rá közösen a gyerekekkel a fantáziavilágra, magunk mögött hagyva a külvilágot.

Ezután következik a történetalkotás. Vagy egy gyermek talál ki mesét, vagy közösen írunk egy történetet. Megbeszéljük a szereposztást, majd következik a jelmez- választás. A beöltözés célja, hogy segítse az átlényegülést, a belépést a fantáziavilágba.Majd elkezdődik a mese lejátszása, ami spontán módon zajlik, nincsenek előre megírt szövegek, akár kialakulhatnak nem várt fordulatok is. A vezetők is szereplőként vesznek részt a történetben, így lehetőségük nyílik a folyamatok segítésére, alakítására. A játék lezárását követően kijelentkezünk a szerepekből. Mindenki leveszi a jelmezét, meghajol, elmondja kit játszott, és megerősíti, hogy ismét önmagává változott vissza.

A gyermekpszichodráma csoportot ismét egy körrel zárjuk. Egy kis rágcsálnivaló közös elfogyasztása közben beszélgetünk az aznap történtekről, arról kinek mi tetszett, mi nem a foglalkozáson. Az alkalmakat néha színesítjük alkotással, zenéléssel, közösségépítő játékokkal:  attól függően, hogy az adott csoport miben leli leginkább örömét és mi segíti őket legjobban.

null

Sőnfeld Anna

pszichológus, óvodapszichológus, integratív gyermekterapeuta-jelölt, gyermekdramatista, fejlesztő/differenciáló szakpedagógus
null

Bittó Piroska

pszichológus, tanácsadó szakpszichológus, integratív gyermekterapeuta, gyermekdramatista, relaxációs – és szimbólumterapeuta
null

Koósné Varga Mária

klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, individuálpszichológus, komplex integratív terapeuta, pedagógiai szakpszichológus, gyógypedagógus, EMDR terapeuta jelölt